A víz egy hétköznapi dolog, amit szinte nem ismerünk. Sok minden eszünkbe jut róla, de igazából nem tudjuk, hogy milyen nagyszerű elem. Tőle függ az élet a Földön, tőle függünk mi is.
Címszavakban a víz fontosságáról:
Az alapelemek egyike. A víz a Föld felületén megtalálható egyik leggyakoribb anyag, a földi élet alapja. A Föld felületének 71%-át víz borítja, ennek kb. 2,5%-a édesvíz, a többi sós víz, melyek a tengerekben, illetve óceánokban helyezkednek el. Az édesvízkészlet gleccserek és állandó hótakaró formájában található részét nem számítva, az édesvíz 98%-a felszín alatti víz, ezért különösen fontos a felszín alatti vizek védelme. Magyarország ivóvízellátásának több mint 95%-a felszín alatti vizeken alapszik. Kanada rendelkezik a legnagyobb édesvíz tartalékokkal, a források 25%-ával. Biológiai jelentősége óriási, a földi élet elképzelhetetlen nélküle, a sejt- és testnedvek legnagyobb részét víz alkotja. A vér ozmózisnyomásának normál szinten tartásában is jelentős szerepe van, így napi 1,5-2 liter folyadék elfogyasztása alapvető igénye szervezetünknek. A víz- rendkívül fontos szerepet betöltő kémiai anyag, a Föld vízburkát alkotja, kitölti a világ óceánjait és tengereit, az ásványok és kőzetek alkotórésze, a növényi és állati szervezetek pótolhatatlan része. Nélkülözhetetlen az iparban, a mezőgazdaságban, a háztartásokban, a laboratóriumokban stb. A víz színtelen, szagtalan, íztelen folyadék. Az ivóvíz kellemes ízét a benne oldott anyagok okozzák. A víz az egyetlen olyan anyag a Földön, amely mindhárom halmazállapotában megtalálható. A víznek +4°C fokon a legnagyobb a sűrűsége. Télen a folyóknak és tavaknak csak a teteje fagy be, így a jég alatt megmarad az élővilág. A jégben a vízmolekulák kristályt alkotnak, ennek neve: molekularács. A víz jó oldószer. 1 liter vízből kb. 1750 liter gőz keletkezik. Nagy hőmérséklet hatására (Pl. olvadt fém), termikus bomlás (robbanás) következik be, ami annyit jelent, hogy alkotóelemeire bomlik. Lásd a kémia tantárgyban. A víz sűrűsége 4°C-on maximális, ezért maradhatnak életben a halak a tavakban. Amikor a víz megfagyásakor kialakuló kristályszerkezetben nagy hézagok, üregek vannak. Ez okozza azt, hogy a jég sűrűsége kisebb, mint a vízé és fagyáskor a többi anyagtól eltérően a víz térfogata megnő (mintegy 9%-kal). Ezért úszik a jég a vízen.
[forrás: wiki.hu]
Az épületgépészetben az ivóvíznek csekély szerepe van, a napi ivóvíz-mennyiséget csőhálózatok nélkül is tudnánk biztosítani magunknak, persze ez is fontos. Nagy jelentősége a háztartásokban a tisztításra használt víznek van. A csodálkozó tekintete mindjárt elmúlik, ha belegondol abba, hogy nap-mint-nap tisztogatjuk bőrünket, hajunkat, fürdőszobánkat, lakásunkat, edényeinket, ruháinkat, öblítjük vécénket, bidénket és lemosunk megannyi dolgot, aminek se szeri se száma. Magyarán fürdünk, zuhanyozunk, mosogatunk, mosunk, WC-t használunk, stb. Az ezekre elhasznált víz-mennyiséget kell megbecsülnünk, az értékek ismeretében méreteznünk a vízhálózatot alkotó csövek hosszát, átmérőjét. Meg kell azt is határoznunk, hogy a csövek merre haladjanak, milyen módon rögzüljenek, milyen hőszigetelés legyen rajtuk. Meg kell határozni a használati meleg víz mennyiségét, tárolási mennyiségét, a tároló (tartály, bojler) nagyságát (űrtartalmát), elhelyezését. A vízhálózat otthonainkban még nem is olyan régen nem volt megtalálható. Az emberek jó esetben hetente egyszer fürödtek, mostak hajat, nem volt éppen szagmentes élet, ráadásul hatásos dezodorok sem voltak akkoriban. A fürdőszoba megjelenésével tisztálkodási kultúránk megváltozott, a korszerű otthonokban már több, mint egy fürdőszoba található, fellelhető már a bidé és a piszoár is kezd beszivárogni, használatukat is illene megtanulni lassan. Ma már természetes, hogy kezet mosunk WC-használat után, ám ideje lenne az alább található testnyílásainkat is tisztán tartani, nem elég csak a papír használata. Igaz, ne legyek türelmetlen, hiszen a WC-papír is csak a ’70-es években kezdett elterjedni, előtte a napilapok voltak használatban. Az iparban nagy jelentősége van az élelmiszer-előállításban, a technológiai víznek a tisztításban, oldásban és megannyi helyen, de használunk vizet autóinkban, járműveinkben és az élet rengeteg területén. A hűtésben, fűtésben semmivel sem pótolható. A szociális jellegű intézményekben is igen nagy fontosságú a vízellátás, a kórházakban és az otthonokban egyenesen nélkülözhetetlen. A biztonságos ellátás hozzájárul a tisztasághoz, a higiénia fenntartásához. Vízszerelés: A vízhálózat szerelése két nagyobb területre oszlik, az új építésű épületekben a vízhálózat kialakítása és a régebbi épületekben a felújítás, vagy a javítás. Sajnos minden esetben ezek a műveletek „rombolással”, azaz bontással járnak. Meglevő házakban ez igen elkeserítő, de más módszer nem lévén ez az egyetlen lehetőség. A helyreállítást kőművesek és (vagy) burkolók végzik a bontás nagyságától függően. Az új építésű épületekben is a falakban kialakított hornyokban kapnak helyet a csövek azért, hogy ne látszódjanak. Rejtett nyomvonalakban haladnak így a hideg és a meleg víz vezetékei, valamint 8-10 méter hosszúság feletti hálózatokban a cirkuláció vezetéke is. A cirkuláció azért szükséges, hogy ne kelljen kivárni azt, amíg a falakban lehűlt víz után megérkezzen a meleg víz. A cirkulációt egy szivattyú végzi, lakóházakban modern módon időszaki, hőmérséklet-vezérlő segítségével. Sok lakásos, központi meleg víz-ellátás esetén állandóan működik a szivattyú, hiszen nem határozható meg a meleg víz-fogyasztás szabályossága, szakaszokra nem bontható. A cirkuláltatás energiaveszteséggel jár, hiszen a csövekben levő víz a falakat is melegíti. Ennek kiküszöbölésére a csővezetékeket hőszigetelni kell. A hideg víz vezetéke is hőszigetelést kap, az a pára lecsapódását akadályozza meg.