A hűtésre hazánkban a nyári hónapokban van szükség, akkor, amikor az épületek falaiban a hőáram iránya megfordul, azaz a kinti hőmérséklet magasabbá válik a benti hőmérsékletnél. Rossz hőszigetelésű épületben a belső hőmérséklet gyorsan emelkedik, mivel a szerkezet átmelegszik, a meleg akkumulálódik, hűvösebb időben is ontva a meleget magából. A mi éghajlatunkon kétféle módszer terjedt el a levegő hűtésére: léghűtőkkel történő, klímának is nevezett levegő-levegő hőszivattyúkkal, felülethűtéssel. A harmadik megoldás a fan coil alkalmazásával. A fan coil magyarítva ventilátoros radiátornak (konvektornak) lehetne nevezni. A lényege az, hogy fűtésre és hűtésre is használható eszköz lévén alacsony hőmérsékletű fűtővízzel fűthet, ill. hűthet. Azért lehetséges ez, mert ugyan az alacsony hőmérsékletű fűtővíz nem képes akkora sűrűség-különbséget létrehozni a levegőben, hogy az áramolva felmelegítse, vagy lehűtse a környezetet, de a ventilátorral kényszer-keringtetve már igen. Ez a megoldás is kezd elterjedni, de még ritkán használatos. Elterjedésének gátlója a ventilátor hangja, a készülék ára és hát lássuk be, hogy tulajdonképpen nem sokkal jobb, mint a radiátor maga. Most vizsgáljuk, meg, hogy milyen fűtési rendszerek alkalmasak hűtésre is. Hűtés radiátorral Nézzük az olcsón kialakított radiátoros rendszer működését nyáron: lehet-e hűteni vele? Lehet, a padlót, de a levegőt nem, pedig ez a cél. A hideg, nedves padló senkinek és semminek nem jó, pláne, hogy folyik róla a víz!
Látszik, hogy a radiátorral nincs értelme hűteni, marad a tákolás, klímát a szobába. Hűtés padlófűtéssel Hát ezzel a fűtési rendszerrel sem lehet hűteni. A hideg lent marad a padló szintjén, a kövön lecsapódott pára veszélyes, mert csúszóssá teszi a burkolatot. A felette levő levegő meg meleg marad. Igaz, hogy a padló feletti levegőmennyiséget képes hővezetéssel lassan lehűteni, de nem jelentős a hatás.
Hűtés falfűtéssel
Hűtésre alkalmazható, hátránya, hogy a nagy páratartalom esetén a falon nedves csíkok jelennek meg a csöveket mintegy kirajzolva. Nagy bekerülés költségei mellet korlátolt alkalmazása számomra nem teszi vonzóvá e fűtési megoldást. (Kit érdekel? – kérdezhetik 🙂 A tréfát félretéve következzék a mennyzet-fűtés.
Mennyezethűtés
Hűteni viszont tökéletes, sőt a legjobb! Analógiája a padlófűtésnek hűtési módban: közel azonos hőmérsékletű hűvös légtömeget eredményez a működése, kiválóan vezérelhető, igen jó megoldás hűtésre! Telepítési költségei ugyan magasak, viszont „eltartási” költségei alacsonyak, tehát ez az igazi megoldás! <u>Hűtés klímával A helytelenül klímának nevezett léghűtő készülék az elmúlt évtizedekben közkedveltté váltak egyre alacsonyabb áruk miatt. Energiafogyasztásuk viszont magas, így költségesek, saját véleményem szerint rondák is, nem valók egy otthon környezetébe. A környezettől azért üt el, mert a beltéri egysége hi-tech kinézetű. Káros hatása a befújt hideg levegőnek van, ha az közvetlenül az ember testére irányul. Igen rossz használati szokás az, hogy a helyiségeket túlhűtjük, mert számomra érthetetlen módon télen egy szál alsóneműben tartózkodunk otthon, ám nyáron didergünk a lakásunkban 18°C-on. Talán ez olyan lehet, mint az új színes tévé lángoló színekkel – ha már színes, legyen igazán színes! Létjogosultságuk igen is van, ám használatukkal ésszerűen kell bánni! éj építésű épületbe viszont szerintem nem szabad betervezni, felület, vagy szerkezet-hűtést érdemesebb használni.