Kakukktojás ez a fűtési rendszerek között, úgy tűnhet. Azonban szerves kapcsolat van a fűtési és hűtési rendszerekkel. Na ez már sok – mondhatnánk – ám amint belegondolunk abba, hogy amit ember készített, nem lehet tökéletes, tehát a hővisszanyerős szellőztetés sem, hát pótolni kell azt a kis tökéletlenséget, ami a 100% és a maximális hatásfok között (kb. 90%) között van. No de mi is az a hővisszanyerő szellőztetés? Az elnevezés igen találó és fedi azt, amit a szerkentyű tud, tehát a kiszellőztetett levegővel felmelegíti, vagy lehűti a bejövő levegőt. Tulajdonképpen egy egyszerű, ám nagyszerű készülékről van szó, amelynek van két ventilátora, szűrői és a csoda, a nagy felületű levegő-hőcserélő. Mindezt bele egy csinos dobozba, oda és visszavezető csöveket, meg hangcsillapítókat rá és készen is van a szellőztető rendszer. Miért is kell ez az újabb és drága kütyü az otthonunkba? Hát van ablak, meg elszívó, meg ventilátor, meg ilyesmik! Akkor most kezdjük az elején, mint minden egyebet! Amikor nagyszüleink, dédszüleink fiatalok voltak, akkor a házak, amelyeket jobbára maguk építettek, jól szellőztek és persze hidegek is voltak télen, mert hát ugye az ablakok nem zártak jól (ha egyáltalán
voltak), az ajtók szintúgy, a födémekről és a tűzhelyekről, vagy a kályhákról szó se essék. Nem is volt ez baj, mert a pollenek, porpok nem voltak elzárva tőlük, hát nem is voltak allergiások. A WC nem volt a házban, hát szagokkal sem terhelték a házikó belsejét. Az éjszakák hidegek voltak, a meleg dunnák, állati prémek jó meleget biztosítottak az alvóknak, a levegő meg friss volt és egészséges körülöttük. íŤgy a fűtési energiaszükséglet sem volt nagy, pár fa, rőzse, vagy kevés szén is elég volt a felöltözött léthez. Az egészséges környezet egészséges szexet eredményezett, megszülettünk hát mi is. Fejlett építészetünk és lustaságunk segítségével eljutottunk a nagy népsűrűségű városokba, a 70-es években a WC-k is bekerültek a lakásokba és már a fürdőszoba is megjelent. Jött a kályha és a cserépkályha, később a villany, az olaj, majd a gáz. Ezek eleinte olcsók voltak, majd drágák és eltűntek a „süllyesztőbe”. Az akkori korban is volt hőszigetelés, csak az energiához képest igen drágának bizonyult, hát fűtöttünk és fűtöttünk, az utcát is, meg a világot is, meg mindent. Azután minden drága lett, hát már megérte hőszigetelni. A „természetes” szellőzés tehát csökkent, a technológia fejlettségével egyenesen arányosan tökéletesedtek a nyílászárók, a hőszigetelések, a szellőzés meg is szűnt. Jöttek a tragédiák, hát a gázkészülékek zárt égésterűekre cserélődtek azért, hogy a konyhai szellőző pl. ne szívja vissza a kéményből az égésterméket. Jött a következő ostobaság: a kiváló „százkamrás”, sokrétegű üvegezéssel rendelkező igen jó hőszigeteltségű ablakokon nyílásokat vágtak, meg higroszkópikus szellőzőket vágtak bele, hogy most már a drága ablakok ismét sz…ok legyenek. NORMÁLIIIIS? Kérdezhetné Besenyőpistabácsi. Az igazi megoldás a hővisszanyerő szellőztetés, mert az előfűtéssel a kevés veszteséget visszapótolva egészséges levegővel látható el az otthonunk, elszívva a WC-ben és a konyhában keletkező szagokat, a fürdőszoba párás levegőjét, a bútorokból, ragasztott használati tárgyakból, lakkozott, festett felületekből kiáramló veszélyes és mérgező anyagokat és befújva a lakóterekbe a friss, szűrt levegőt. Megszűnik a penész, a gombásodás, a szagkavalkád, az áporodott levegő és még a szex is örömtelibbé válik 🙂 Hát kérem, ez az igazi megoldás, nem az igen jó épület tulajdonságainak lerontása.