A föld-víz hőszivattyú hőnyerő közege a talaj, vagy a föld mélye. Praktikusan három dologról beszélhetünk, a talajkollektorról, a künettről és a szondákról. Mindhárom megoldás zárt csőrendszert jelent, fagyálló folyadékkal feltöltve. A talajkollektor kb. úgy néz ki, mint a padlófűtés csőhálózata és nem véletlenül, csak annyi a különbség, hogy ez a csőhálózat a földfelszín alá kerül nagyjából 2m mélyre.
Fel kell szedni a talaj felső rétegét, lefektetni a csőhálózatot, majd visszateríteni a földet rá. 2m mélyen a talaj hőmérséklete nagyjából állandó, tehát jól hűthető. Fontos a méretezés, mert a lefagyott talaj már alkalmatlan a hőtermelésre. A talajkollektor tulajdonképpen egy nagy napkollektor, hiszen a talaj felső rétege a nap melegét tárolja el, persze ebből az is következik, hogy a a tél végére már a kollektorok környéke erősen lehűlhet. Nyáron a hőenergia újra raktározódik, még jobb, ha a hőszivattyú hűtő üzemmódban melegíti a talajt. Kvázi napkollektor lévén a területet nem szabad nagy lombos fákkal betelepíteni, az ideális a nyírt gyep.
A künett nem más, mint a talajkollektor spirális változata a könnyebb telepítés érdekében, ennél a megoldásnál 2m mély árkokba kerülnek a spirális csőkötegek, a telepítés egyszerűbb, gyorsabb, ám itt is fontos a méretezés.
A szonda függőleges csőhálózat, ami a föld hőjét hasznosítja, a szondák mérete 100m-es nagyságrendű. Egy szondafuratba általában két U alakú cső kerül, a szükséges teljesítménytől függően több szonda szükséges. A jobb hővezetés érdekében a furatokat bentonittal töltik fel. Ez a hőszivattyúzás legdrágább és legtartósabb módja. Mindhárom megoldásnál osztó-gyűjtőkben találkoznak a csövek és a hőcserélő körét szivattyú keringteti. Ez a szivattyú kisebb teljesítményű, mint a víz-víz hőszivattyúk esetében, hiszen zárt kört keringtet. Mindenképpen oda kell figyelni a talaj hőmérsékletére, a visszamelegítésre, ezért célszerű a nyári melegvízelőállítást napkollektorokra bízni, a hőszivattyút pedig pihenni hagyni, vagy hűteni vele. Ekkor biztosítható, hogy a téli fűtési szezonra elegendő geotermikus energia áll majd rendelkezésre és a tél végén sem fog lefagyni a hőnyerő oldal.