Egyre többen gondolnak arra, hogy valamilyen alternatív, mai szóhasználattal élve megújuló energiaforrások után nézzenek és esetleg telepítsék azt. Gyermekkori felfogásunk szerint egy rakat dolgot hiába kellett megtanulni az iskolákban, mert azokat az életünk folyamán sosem fogjuk használni. Hát ez a idea is hibásnak bizonyult már réges-rég, bár ma is él még. Megdöbbenünk, mikor korunk fejlődése ismétlésre kényszerít, újra meg kell tanulnunk a kW, kcal, MJ, stb. szörnyen hangzó mértékegységek jelentéseit, átváltását. Rá kell jönnünk, hogy az olcsó gáz korszaka elmúlt végérvényesen, azaz GÁZ VAN! Avagy még van, még ki tudjuk fizetni, de meddig?! Jó ötlet megkeresni azt a szakit, aki évtizedekkel ezelőtt beszerelte az éppen kapható gázkészüléket jól túlméretezve, vagy egyszerűen csak volt a 24kW-os, valamint a 24kW-os gázkészülék. Nos kérdőre vonva rögtön észleljük, hogy újabb ötlete az energiaköltségek mérséklésére a gázkészülék cseréje lesz. No de egy pazarlóan működő épületet érdemes-e további energiaforrásokkal „tömni”, vagy racionalizáljuk az energiafelhasználást? A „normális” válasz: …ej ráérünk arra még… Persze adódik más ötlet is, miszerint: tenni kell valamit! De mi légyen az? Kézenfekvő és meglehetősen logikus következtetés, hogy ne újabb források után kutassunk, hanem csökkentsük a felhasználást. Aki már próbálkozott megmagyarázni kedvenc családtagjainak, hogy fázzanak, fürödjenek ritkábban, mérsékeljék a mosások számát, ill. a tiszta ruha felhasználását, üljenek inkább a sötétben, stb., nos azt igen gyorsan rávezették ők felfedett elképzeléseik újragondolására mindenféle halk-hangos, vagy akár csak hangok nélküli fenyegetésekkel is. Marad az igaz megoldások sorozata: Az épület utólagos hőszigetelése, nyílászárók cseréje, ez az elsődleges és igazi megtakarítást eredményező eszköz, hiszen az a legtisztább energia, amit fel sem használunk! Energiafaló készülékeink cseréje, Ha már ez mind megvan, jöhet a vízerőmű, gázmotor, szélkerék, hőszivattyú, napelem, napkollektor, faelgázosító kazán, pelletkazán, stb. Ezeket a szerkezeteket azonban mi alapján válasszuk ki? Az gondolat ugye már megvan: valószínűleg az energiafogyasztás alapján kellene, de ezt meg honnan lehet megtudni? – Magyarország igen jól el van „gázosítva”, tehát a fogyasztási adatok rendelkezésre állnak. Már csak egy kis számolás és megvan az eredmény kilowattban (kW). Lássuk csak: példának vegyük a 2006 januári gázfogyasztást m3-ben (igen hidegek voltak, brrrr…). 1 m3 gáz energiája 34 MJ (megazsúl), ami megfelel 9,4kWh-nak (kilovattóra), ezt szorozzuk be a fogyasztott m3-ek számával (ez az elfogyasztott havi energia kWh-ban), majd osszuk el a napok számával és ezt osszuk el 24 órával és máris megkaptuk az óránkénti fűtéshez szükséges teljesítményt. Pesze ez a betáplált teljesítmény, ennek kb. 80%-a hasznosul jó esetben, tehát megszorozva az eredményt 0,8-cal kapjuk a fűtési teljesítmény-igény átlagát. Egyszerűbben: januárban, vagy a leghidegebb hónapban fogyasztott gáz m3 x 0,01 = fűtési teljesítmény szükséglet kW-ban. Ez a valós teljesítmény-igényt jelenti, hiszen benne foglaltatik mindenféle fogyasztási szokás és a komfortérzethez szükséges hőmérséklet is. Ebből a számból megtudhatjuk, hogy hányszorosan van túlméretezve a gázkazán, vagy a „cirkó”. Ne dobjuk ki készülékünket azonnal, mert a „kombi cirkók” nagy teljesítménye nem a fűtéshez kell, hanem az átfolyó vízmelegítéshez szükséges, lássuk be, hogy a cca. 13-15°C-os hálózati hidegvizet pillanatok alatt kell 40-45°C-osra melegíteni! Másik módja a fűrési teljesítmény meghatározásának a hőtechnikai számítás, amit néhány éve ki kell számolni az épületeket tervező mérnöknek. Harmadik módja kiszámoltatni egy számítógépes programmal. Sok program található a neten, érdemes keresni! Ezzel a számmal fordulhatunk árajánlatért különböző cégekhez. Az árajánlatokat általában „ingyen” adják a vállalkozók, de ez még nem biztosíték arra, hogy az ajánlat korrekt lesz, hiszen senki sem szeret ingyen dolgozni. Ez az oldal azért keletkezett, hogy szépen-lassan eltűnjön a misztifikálás és a félelem a megújuló energiaforrások hasznosításával kapcsolatban. Tudom, hogy sok támadás várható minden oldalról, hiszen véleményem szerint hazánkban szinte mindenki guru és az összes többi, rajta kívülálló nem ért semmihez, sőt… Ezen nem is szabad meglepődni, hiszen az összefogás, a segítség és a magyar szavak ritkán fordulnak elő egy mondatban. Elég ebből… Tudjuk: minden változhat, akár jó irányban is! Megpróbálom igen egyszerűen és érthetően, emberi nyelven bemutatni a síkkollektort, a vákuumcsöves napkollektort, ezek működését, a rendszerekben elfoglalt helyét és persze a napenergia-hasznosító berendezések alkotóelemeit, működésüket. Hidraulikus ábrák (kapcsolási vázlatok) segítségével mutatom be a tartály, a szoláris vezérlő szerepét a zárt rendszerekben és a drain-back rendszerben. Az oldal folyamatosan bővülni fog, hiszen mindig fejlődik minden, hát a napkollektoros ágazat miért is ne tenné ezt! Néhány érdekes adat következik. Egy átlagos, négytagú család energiaköltségeinek megoszlása éves szinten: Fűtés – 70,3% Használati melegvíz – 4,5% Vízellátás – 5,6% Összes villamos energia – 19,6% Ezek a számok sajnálatosan folyamatosan változnak a fűtés javára. Láthatóan a fűtésen és a használati melegvíz előállításán lehet igen nagyot lefaragni utólagos hőszigeteléssel, ill. korszerűsítéssel és a megújuló energiaforrások alkalmazásával. Napjainkban már hitelkonstrukciók is hozzáférhetők ezekre a célokra. Ne akarjunk azonnal „leválni” az energiaszolgáltatókról, elegendő háztartásunk fogyasztásának csökkentése egyéb eszközökkel. Azonnali eredményt lehet elérni pl. a használaton kívüli vegyeskazán felélesztésével, igaz a tüzelésnek esetleg áldozatul eshetnek kedvenc sorozataink, bár a függőség csökkenésével tapasztalhatjuk, hogy a tévén kívül is van világ 🙂
