Ez a téma is megér egy önálló lapot az épületgépészet könyvében. Tapasztalatom szerint nagy a káosz a szakemberek fejében is ezzel kapcsolatban. Ez így nem is igaz, a pontos megfogalmazás inkább az, hogy tévhitekkel közelítik meg e tárgykört. Habár minden termosztáthoz használati utasítás jár, igen sokszor magyar nyelvű, nem olvassák el, hanem az „így szoktuk„ meggyőződés tör felszínre, vagy a megrendelő olykor helytelen akarata érvényesül a józan ésszel szemben. Gondolkodjunk kicsit: egy eszköz kell, hogy vezérelje egy sok helyiséges épület, vagy lakás fűtését egy olyan helyről, amit rábökéssel kiválasztunk? – Talán érződik, hogy ez igen finoman szólva butaság, nem? Újabb kérdés: találkozott-e már beszabályozott fűtési rendszerrel? Ugyan a szabályozó szelepeket a szakma szabályai szerint felszerelik, de hogyan is kell azt beállítani? Hát nem igen találkoztam olyan lakással, ahol ez megtörtént, talán azért, mert ez egy időigényes munkafolyamat, amit nem szeret elvégezni a gépész, rendszerint a megrendelő is eltekint tőle, mert gyorsan-gyorsan haladni kell. Igaz, hogy az ő zsebére megy, de a „barátomnál sem csinálták meg, mégis meleg van” frázissal el is hessegeti a gondolatot, hogy talán mégis fontos lehet. Az autószerelőtől elvárja, hogy a szeretettel és ragaszkodással körülvett autó-álom tökéletes legyen, de a lakás, amiben az élete jó részét eltölti, az jó úgy is! Vissza a termosztáthoz: tényleg ésszerű dolog az épület helyiségeinek hőmérsékletét egyetlen termosztáttal szabályozni? Egy önálló családi házat ugye körbeveszi a természet, a négy égtáj, a minden nap minden órájában változó hőmérsékletű, szinte állandóan mozgó levegő, a napsütés, a csapadék, belül a főzés, sütés, fürdés, mosás, szárítás okozta változók, és még sorolhatnám a megannyi tényezőt. Valóban ezeket a változásokat egy termosztátnak kell szabályoznia??? Ugye már belátható, hogy nem jó az út, amelyen haladunk akkor sem, ha a termosztátok ma már csodálatos elektronikai alkotások – melyeknek az egyetlen dolguk, hogy kapcsoljanak, avagy nem. Kell-e egyáltalán termosztát? Kell, de nem egy, hanem sok, helyiségenként, vagy akár termosztatikus fejekkel szerelt radiátorok, fűtésszabályozók, sőt padlófűtés-termosztátok! Ezeket az eszközöket azonban a megfelelő helyre kell szerelni és jól kell használni, különben magas energiaszámlák keletkeznek és az otthonok tulajdonosai ugyebár nem is tudják számon kérni, mert nincs összehasonlítási alapjuk. A hőtechnikai számítások lenne az alap, ám sok múlik a bentlakókon, mert jobbára a tervezési 20°C-nál melegebb van házakban s mint az már köztudott, egy fok hőmérséklet emelés 6-8%-al növeli a fűtési költségeket. Amennyiben mégis csak egy termosztáttal akarja vezérelni az egész fűtési rendszert, ki kell választani egy olyan helyiséget (kontroll pont), ahol a termosztát helyet kaphat. Melyik legyen az? – A megrendelő a kényelemre szavaz. Ha gyönyörű a készülék, legyen a nappaliban egy fő helyen. Jó-e ez? – Nem, mert nem biztos, hogy nem süt rá a nap, nincs alatta radiátor, nincs ajtó mellett, stb. El is jutottunk oda, hogy mik a felszerelés szabályai: nem kerülhet a készülék a radiátor közelébe, hiszen a radiátor sugárzó hője befolyásolja, nem kerülhet nyílászáró mellé, főleg ajtó mellé, mert a nyitás-zárás okozta légmozgás befolyásolja a működését, nem kerülhet olyan helyre, ahol napsütés érheti érthető okokból, nem takarható el, nem kerülhet szellőztető rendszer befúvó és elszívó nyílásának hatókörébe (vetőtávolságon belül). Hát akkor hova kerülhet?
– Egy olyan falfelületre, ahol a fenti hatásoktól mentesen működhet, rendszerint a radiátorral szembeni falon kellene lennie 1,5m magasan. Meg is vagyunk a kijelöléssel, de komolyan gondoljuk, hogy innen kell beállítani az egész épület minden helyiségének a hőmérsékletét? Jól járunk el abban az esetben, ha a külső hőmérséklet mindig azonos. Viszont hazánk ebből a szempontból rossz helyre került, mert van négy évszakunk és állandóan változó napi középhőmérsékletünk. A megoldás: a helyiségeket függetleníteni kell a külső hőmérséklettől hőszigeteléssel, vagy el kell tűrnünk, hogy az északi oldal hűvösebb, a déli melegebb, télen nagyjából jó, vagy az igazi megoldás: hőszigetelés a válaszfalakon is és helyiségenkénti termosztátok beépítése. Ez a logikus működés eredményezi az optimális energiafelhasználást, mert minden helyiségben a szükséges hőfok állítható be. Szükségtelen 26°C a nappaliban, ám a fürdőszobában jól esik a meleg, a hálószobában jó a hűvös, már aki szereti. A mindenkinek megfelelő hőmérséklet-viszonyok ezzel a megoldással állíthatók be, sőt ez a legkorszerűbb is, sokáig ez is lesz. Igaz, hogy az épület építésekor a kialakítás drágább, ám az üzemeltetési költségek ellensúlyozzák azt, a beruházás néhány év alatt megtérül. Az épületet meg nem néhány évre építjük … Az elektronikus, programozható termosztátok korában minden helyiségben beállítható a nappali, éjszakai hőmérséklet, vagy akár a hét minden napjára különböző beállítás is lehetséges. Az ilyen eszközök már nem drágák és nagy hasznot hajthatnak energiafelhasználásunk terén. Végezetül egy rajzocska a helyes elhelyezésről egy helyiségben: a termosztát helye az OK feliratnál
